DÉVÉNY VÁRA (ma Devín, Szlovákia) - Varjú Elemér: Magyar Várak (1932.) "Képes - Hangoskönyv" Travis Konecny (gKTpTMHtrR)

Tag: #Travis Konecny, #range, #jeļena ostapenko, #sharyn alfonsi

A többi rész megtekinhető:

FEKSZIK A HAJDANI POZSONY VÁRMEGYÉBEN

MA: "Devín" SZLOVÁKIA

A hazai történetírás sokáig elfogadta a névhasonlóságra alapított mesét, hogy a magyar Dévény a morva-szlávok ősi, legendás vára, amelyben II. Lajos, a németek királya 864-ben Rosztizláv fejedelmüket meghódoltatta. Pedig már száz évvel ezelőtt bebizonyította Safarzik, a magyarországi származású hírneves szlavista, hogy a keresett Dewin a morvaországi Welechrad közelében található, s a hozzáfűződő eseményekkel a mi Dévényünket nem lehet kapcsolatba hozni.

Nincs annak semmi nyoma, hogy a Duna és a Morva összefolyásánál őrként kimagasló sziklaormon a magyarok bejövetele előtt vár állott volna. Ilyen feltevésre alap sincsen, bon cop bad cop serie mert országhatárt e helyen csak azóta kereshetünk, amióta Magyarország nyugati határvidéke kiala-

kult. Itt várat építeni, védelmi készületeket tenni csak a határt, s a szépen fejlődő Pozsonyt oltalmazó magyaroknak állott érdekükben.

A dévényi vár mindazonáltal tisztes korra tekinthet vissza; valószínűleg már a XI. században lerakták alapjait. Az első említés felőle a XIII. század elején történik. Amikor 1233-ban Babenbergi II. Frigyes a magyarok stíriai betörésére hasonlóval eric clapton ended a concert early after being hit felelt, egész Dévényig nyomult előre. A falut fel is perzselte, de arról nincs tudomásunk, hogy a várat is betudta volna venni. Innen kezdve gyakran találkozunk Dévény nevével az oklevelekben. Királyi vár mindaddig, amíg Zsigmond király örökös pénzzavarai között el nem zálogosítja. Kézről-kézre jár a szép nagy vár; egyszer Garay Miklós nádoré, másszor valami osztrák úré, még III. Frigyes real madrid vs barcelona császárnál is volt zálogképen egy ideig. Azután ismét erős kezekbe jut, félszázadon át a hatalmas SzentGyörgyi grófok parancsolnak benne. A család kihaltával visszaszállt a koronára, és I. Ferdinánd Ecsedi Báthori István nádornak adományozta. Amikor ennek ivadékai is elfogytak, II. Mátyás Keglevich János kezére bocsátotta. Néhány évig Bethlen Gábor hadai tartották a várat megszállva, de a fejedelem visszavonulása után nem bírtak benne megmaradni. Végre 1635-ben gróf Pálffy Pál nádor nagy áldozatokkal kifizette a várat s uradalmát terhelő zálogsummákat és örökös királyi adományt nyert rá. Ettől az évtől a legújabb időkig a grófi, majd hercegi Pálffy-családé volt Dévény sziklavára.

Kiterjedését és fekvését tekintve, a legjelentősebb hazai erősségek sorába tartozott. Belső várának magva hatalmas, négyemeletű épülettömb; ennek körívesen csipkézett oromfala még a mult század elején köröskörül megvolt. A kevés faragott kőrészlet azt mutatja, hogy ennek a résznek kiépítése a XIV-XV. század fordulójára tehető. Terjedelmes külső vár védte a fellegvárat. Messze elnyúló téres udvarát erős, oromzatos, helyenként négyszögű tornyokkal megszakgatott falak kerítették be. Az alsó kapu közelében felnyúló sziklafokon sokszögű őrtorony emelkedik; a nép Apáca-toronynak nevezi s azt a legendát fűzi hozzá, hogy ormáról egy szerelmes zárdahölgy vetette

magát a mélységbe kedvesével. Visegrádhoz hasonlóan lent a Duna partján előretolt erős védőtornya volt, valóságos külön váracska; kétségen kívül a vízi és parti út vámjának hathatós biztosítására.

A vár épületeinek tömege még akkor is meglepő, ha számításba vesszük, hogy létrehozásukon közel fél évezred munkálkodott. Még az utolsó tulajdonosok is építettek a váron s oly jó karban tartották, hogy 1683-ban a Bécs alá vonuló óriási török hadsereg sikertelenül próbálkozott meg ostromával.

A XVIII. században lassan romladozni kezd a vár. Őrséget már nem volt érdemes benne tartani, s a zord épületk lakásra nem voltak alkalmasak. Mégis azt írják róla, hogy bástyáin még sorban ott álltak az ágyúk.

A megfelelő őrség nélkül hagyott erősséget Napoleon seregei „hősiesen“ elfoglalták s amikor 1809-ben kivonultak belőle, merő rosszindulatból s minden katonai szükség nélkül felrobbantották. Így lett a tekintélyes szép erődből rom.

A millenium emlékére magas oszlopra helyezett Árpád-szobrot állított a várhegy ormára a magyarság kegyelete. A foglalók, akik ezidőszerint a várat birtokukban tartják, önmagukat tagadták volna meg, ha a történelmi igazság e tanújelét el nem pusztítják. De amíg Dévény sziklája állni fog, minden magyar itt tudja, s látja hazája határát.

Filters
Sort
display